Sherlock, Lupin és én-sorozat 4.: A katedrális árnyéka
Ezt a könyvsorozatot mindig a Sherlock Holmes gyerek- és lány-változatként tartottam számon, ami ennek a két kitételnek tökéletesen megfelelt. Követhető a cselekmény, és ha engem kérdeznek, még kötelezőnek is elmehetne úgy 5. osztály környékén. Pont annyi krimi van benne, ami még bőven elviselhető 10 évesen, de nincs olyan érzés, hogy teljesen hülyének néznek minket, amiért ilyen kötelezőt adnak.
Ezeket sokkal jobban szerettem. Mondjuk, nem nagyon tudom már követni a történetet, mivel tehetségesen a 3. résszel kezdtem, majd jött a második, az első, és most a 4. Így hát arról nem tudok nyilatkozni, hogy milyen a szereplők leírása, etc.
Amúgy bocsi, de muszáj említést tennem a borítóról. Nagyon szeretem, ha valaki olyan betűtípust használ, ami illik az adott kor hangulatához, erre eléggé háklis vagyok. A karaktereket én is hasonlóan képzeltem el, a belső borítón lévő hirdetések passzolnak a sztorihoz.
Apropó, a sztori. Jól fel van építve, nem (annyira) kiszámítható, és Irene szemszögének hála vele (vagy inkább Sherlockkal) együtt rakom össze a bűncselekmény részleteit. Egyedül a szereplőkhöz kötődő csattanót (SPOILER Ki Irene anyja SPOILER) sejtettem. Mondjuk, néhány francia városnak/falunak köszönhetően néha elvesztettem a fonalat, de ez is csavarosan volt kitalálva.
Komolyan, jobban meghozta a kedvem a Sherlock Holmes-könyvek elolvasásához, mint a folytonos indoklás, hogy miért jó. Igazából azért nem is akartam elolvasni, mert nem vagyok túl krimi-barát, ezt is megoldotta ez a sorozat. Összességében egy nagyon jó ifjúsági "krimiről" beszélhetünk. Kíváncsi vagyok, hogy a maradék 6 részben is meg tudja-e tartani a hangulatát, és nem lesz-e csalódás a sorozat vége.
Azt nem mondom, hogy kedvenc lett, de nekem megéri az
csillagot.
Író: Irene Adler (Alessandro Gatti)
Cím: A katedrális árnyéka
Megjelenés: 2014
Kiadó: Manó Könyvek
Kicsit úgy érzem, túl kevés az olvasottsága (Molyon 45 olvasás) ahhoz képest, hogy más, ennél sokkal rosszabb könyveket több százan olvasnak. Mondjuk, inkább ezzel kéne kezdeni, mint az első részekkel.
Amúgy bocsi, de muszáj említést tennem a borítóról. Nagyon szeretem, ha valaki olyan betűtípust használ, ami illik az adott kor hangulatához, erre eléggé háklis vagyok. A karaktereket én is hasonlóan képzeltem el, a belső borítón lévő hirdetések passzolnak a sztorihoz.
Apropó, a sztori. Jól fel van építve, nem (annyira) kiszámítható, és Irene szemszögének hála vele (vagy inkább Sherlockkal) együtt rakom össze a bűncselekmény részleteit. Egyedül a szereplőkhöz kötődő csattanót (SPOILER Ki Irene anyja SPOILER) sejtettem. Mondjuk, néhány francia városnak/falunak köszönhetően néha elvesztettem a fonalat, de ez is csavarosan volt kitalálva.
Komolyan, jobban meghozta a kedvem a Sherlock Holmes-könyvek elolvasásához, mint a folytonos indoklás, hogy miért jó. Igazából azért nem is akartam elolvasni, mert nem vagyok túl krimi-barát, ezt is megoldotta ez a sorozat. Összességében egy nagyon jó ifjúsági "krimiről" beszélhetünk. Kíváncsi vagyok, hogy a maradék 6 részben is meg tudja-e tartani a hangulatát, és nem lesz-e csalódás a sorozat vége.
Azt nem mondom, hogy kedvenc lett, de nekem megéri az
csillagot.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése